szerző: Burkoló Boy (B.J.F.)
Tartalom amiről olvashat:
Beton repedésekről
Beton repedések javítása
Később keletkező betonrepedések
1. Alap süllyedés
2. Szerkezeti erősítés hiánya, vagy gyengesége
3. Anyag összetétel hiba
4. Anyag bedolgozás hiba
5. Dilatációs problémák
6. Anyag száradási zsugorodásának következménye
7. Utógondozási hiba
A felsorolásból is látható megannyi okra visszavezethető a terasz beton aljzat beton repedések keletkezése.
A beton aljzat repedés jelentős kihatással van a burkolat épségére, ezért is járjuk körül ezt a témát.
A beton repedés javítása előtt érdemes foglalkoznunk a keletkezésével, mivel egy jól elkészített beton aljzatnak nem kéne káros repedést elszenvednie. Ráadásul a repedések zöme csak a burkolat készítése után keletkeznek, az idő előre haladtával, így a károk elkerülése céljából alaposan mélyre kell ásni!
Szó szerint ásni kell, hisz a burkolat szempontjából legkárosabb betonrepedés fajta ha a betonrepedés függőleges irányú, az alap süllyedés, az alap elmozdulás következménye.
A beton tábla súlyából kifolyólag jelentős terhet ró az alapra amire készítik. Sokszor megfeledkeznek erről a kőműves kollegák. Ahhoz, hogy minimálisra csökkentsük az esélyét a talaj függőleges irányú elmozdulásának, még a teraszbetonnak is célszerű alapot ásni a talajba. Mégpedig olyan mélységben, ahol a fagy nem ér el. A fagyhatás hazánkban 60-80cm mélységben található.
A terasz betont általában lemezalappal készítik. A lemez alap önmagában kevesebb biztonságot nyújt a talajmozgások kivédésében, mint a megfelelően mély sáv alap.
A lemezalappal készített terasz betonnak sem kellene elszenvednie süllyedést. Csak megfelelő talaj előkészítésre van szükség.
A terasz beton teljes felülete alatt tömöríteni kell a talajt döngölővel (nem elegendő a lap vibrátor!), majd betartva a vízszivárgó rétegrend (nagyobb méretű kavicstól haladva az egyre kisebb méretűig) rétegeinek szemcseméretét, külön rétegenként tömörítve megfelelően stabil alap készíthető.
A beton szerkezeti vasalása statikailag meghatározó, így ezzel sem szabad spórolni!
A megfelelő méretű és mennyiségű betonvas és különféle adalékszerek, a zsugorodáskompenzált cement már önmagában is képes megelőzni a betonrepedéseket.
A beton összetevők adagolásának mértékére és egyenletességére figyelemmel kell lenni.
Sajnos a manapság forgalomban lévő cement minősége már nem a régi megszokott minőség! Ezért a keverési arányokat jobb, ha nem a berögzült szokásokra bízzuk. Szükség van a cement összetevő növelésére egy adott köbméter betonban. Ezenkívül az egyenletes adagolás is rendkívül fontos, mert a különböző arányban kevert beton határokon olyan feszültség keletkezik, ami beton repedést eredményez.
A betont minden esetben zömíteni kell vibrációval, csak így érhető el az üregmentesség, ami nélkül megjelenhetnek a beton repedések.
A kész beton hőmérsékleti változások okozta tágulásainak teret kell adni, dilatációs hézaggal.
A dilatáció kialakításával és annak helyének meghatározásával is problémák vannak.
Mindenki igyekszik a munkája felelősségét úgy intézni, hogy az lehetőleg kockázatmentes legyen, ezért a beton felület dilatáció kiosztásakor is az egybefüggő beton felület méretét minimumra veszik. Vagyis, sokszor bosszantóan kicsi, egymástól dilatációval elkülönített betontáblákra osztják a beton felületet.
Belső térben 50 m2 esztrich beton felületet még véletlenül sem akarnának egybefüggően elkészíteni. Hivatkozva a "nagykönyvben" leírtakra. Képzelje el, amikor egy hatalmas nappalit négy felé szel a dilatáció! A burkolaton is meg kell hogy jelenjen a dilatáció. Gyönyörű! Holott egyben is elkészíthető, mindössze zsugorodás kompenzáló adalékra és több, vastagabb betonvasra van szükség!
Külső térben is lehet nagyobb egybefüggő táblákat készíteni, persze megfelelő technológiával. Ma már csinálnak több száz négyzetméter egybefüggő beton felületet dilatáció nélkül is!
Ne feledje! A beton dilatáció felett a burkolatot is dilatálni kell!
A másik gond, amikor dilatáció gyanánt dilatációs rés kialakítása helyett kőműves kanállal bevágják a betont. Ez minden csak nem tágulási hézag, de legalább itt biztosan el tud repedni a beton! Ezt a módszert belső térben szinte minden esetben elkövetik.
A bekevert beton, cement - víz aránya is befolyással van a száradáskori zsugorodásra. Továbbá, választhatunk olyan cementet, adalékszert, amivel a zsugorodás mértéke minimálisra csökkenthető.
Repedéssel reagál a friss beton, ha túlságosan gyorsan szárad ki, ezért a kipárolgás csökkentéséről (árnyékolás, takarás, huzatmenetesítés), és a nedvesítésről is a betontábla elkészítése után is gondoskodni kell.
Meg kell különböztetni a terasz betonon található repedéseket, mert nem mindegyik káros a burkolatra nézve.
Tehát, van amivel nem kell foglalkozni és van amivel feltétlen foglalkozni kell.
Ahhoz, hogy felismerhessük a repedés fajtáját ismernünk kell a keletkezésének okát. Az előző fejezet támpontot nyújthat ebben!
A függőleges mozgásból (talaj, alap süllyedés) származó beton repedés okát kell először megszüntetni. Alap megerősítés, injektálás módszerek állnak a rendelkezésre. Legvégső esetben teljes bontás. Részleges bontás esetén a régi beton és új beton kapcsolatának betonvassal megerősítése megoldhatja a függőleges irányú további mozgást, de a vízszintes irányút már nem oldja meg, ezért további probléma kezelésre van szükség!
A pókhálószerű repedések igen gyakoriak a terasz beton felületén, de ezek túlnyomó többsége nem szeli át teljes keresztmetszetben a betont, ezért nem is fog a repedés a későbbiekben sem változni, mozogni. Azonban a zsugorodás miatt is keletkezhet olyan beton repedés, amely teljes keresztmetszetben megjelenik a betonban. Egyszerűbben fogalmazva a nagyobb, mélyebb beton repedéseket már javítani kell.
Flexel ki kell mélyíteni a repedéseket, repedéssel átlós bevágásokat hornyokat kell készíteni. Ebbe a vájatba kerülnek a repedés két felét egymáshoz tartó lemezek, amelyek a beton tágulás húzás erejének eloszlatásában visel szerepet. Az így elkészített vájatokat két komponensű műgyantával ki kell tölteni. Majd a gyantás felületet érdesítés céljából finom homokkal befedni.
A gyakorlatban számtalanszor előforduló kőműves munkák hibái miatt, nem lehetünk biztosak abban, hogy a már elkészült terasz burkolat alatt a beton megreped-e vagy sem. Az viszont biztosra vehető, hogy egy későbbi betonrepedés katasztrofális hatással van a burkolatra nézve. A terasz burkolat felfagyások okai közt a későbbi beton repedés is előkelő helyet foglal el.
Mérnökök kifejlesztettek olyan rendszert, amivel a betonrepedések vízszintes irányú elmozdulásából származó káros hatás megszüntethető. A rétegelválasztó lemez, amit a burkolat és a beton között helyezünk el, a repedések feszítő erejének burkolatra gyakorolt hatását teljesen elnyeli, levezeti. A rétegelválasztással, burkolat elválasztással, még egy erősen repedezett beton felületre is elkészíthető a burkolat!
Beton repedések burkolatra kifejtett hatásai, okok, megelőzés és javítás, módszerek!