Terasz lejtés készítés

Terasz burkolatot érő esővíz a fugákon keresztül bejut a burkoló lapok alá, ahol a ragasztó anyagban telítődik, idővel az üregekben pedig összegyűlik, ahol a téli fagy hatására megfagyva károsítja a burkolatot. Ez a felfagyás folyamat jelentősen lecsökken, megfelelő mértékű terasz lejtés esetén. A lejtésből adódó vízelvezetés  megelőzheti, hogy burkolat alatt telítődjön a víz. A terasz burkolat felületére érkező víz gyors eltávolítása biztosan megnöveli a hibátlan terasz burkolás élettartamát! 



Mekkora a megfelelő terasz burkolat lejtés?

Bár még manapság, amikor már megannyi forrásból értesülhetünk a terasz burkolás problémáról a terasz felfagyások gyakoriságáról, mégis találkozok olyan gondolkodással, hogy a fél százalékos lejtés elegendő, mert ennél több esetén furán állnánk a felületen, és még a szemnek is csúnya lenne.

Egyszerű kísérlettel bebizonyítható, ez a gondolkodás nagyon hibás!

Egy még le nem ragasztott burkoló lap felületére, amit vízszintesen tartunk, cseppentsünk néhány csepp vizet. Majd kezdjük el lassan növelni a lejtés mértékét. Meglepő, de eléggé meg kell dönteni a burkoló lapot ahhoz, hogy elkezdjen lefolyni róla a víz!
Ez a víz fizikai tulajdonsága miatt van. A víz részecskéket összetartó erő gömböcskévé emeli a vízcseppet, ahogy elkezdjük növelni a lejtést. Majd elér a lejtés egy bizonyos szöget amikor elkezd lefolyni a víz.
1,5% lejtés alatt szinte áll a víz a felületen, e felett pedig maradéktalanul lefolyik. Ilyen egyszerű!

Miért káros, ha sokáig nagy mennyiségű víz van a terasz burkolás felületén?

Sokan azt gondolják, hogy a terasz burkolat fuga teljesen vízzáró. Ám ez így nem igaz!
Van teljesen vízzáró fuga, pl.: epoxi fugák, de amit a terasz burkolat fugaként alkalmazunk az cement alapú fuga, és bár hiába tartalmaz sokféle modern adalékanyagot, ennek ellenére sem képes a tartós víznek ellenállni! Így a teraszon lévő víz lassan, de biztosan a fugákon keresztül a burkolat alá szivárog. Az átszivárgó víz ugyan ki is párolog, de ha a bejutás mértéke nincs egyensúlyban a kipárolgás mértékével, akkor terasz burkolat alatt lassan telítődik a burkoló ragasztó vízzel, ami egy meglévő ragasztó üregben (fogas ragasztó lehúzóval készített ágyba fektetett burkoló lapok alatt számos üreg keletkezik!) összegyűlik, mint egy kis tavacska, ami megfagyva jelentős térfogat növekedést produkál és ez úgy viselkedik, mint egy feszítővas a burkolat alatt. (ezért fontos az üreg mentes burkolás
Tehát megfelelő terasz lejtés (legalább 1,5%) nélkül nagyon sokáig a terasz burkolás felületén marad a víz, ami felfagyáshoz vezethet!


Terasz lejtés készítés

Megfelelő mértékű terasz beton lejtést még a kőműves munkálatokkal egy időben kell megcsinálni!
A már kész terasz betonra, ugyan készíthető utólag is lejtést adó réteg, de az átgondolatlan kőműves munka eredményeként később nagyon mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, így nem csak egyszerűbb is egyből a betonnal megadni a lejtést, de még olcsóbb is!

Utólag készített terasz lejtés:

Ha már balga módjára úgy készült el a terasz beton, hogy nem megfelelő a lejtés, van mód utólag is elkészíteni azt.
Az új lejtést adó rétegnek olyan stabilnak kell lennie, hogy a ráragasztott burkoló lapokat stabilan és tartósan megtartsa.
Senki se próbálja egyszerű betonnal pótolni a hibát, mert az első fagyási ciklus hatására, (ha nem előbb!) elválik az új réteg a régi felületéről. Még a modern anyagok sem képesek mindennel megbirkózni!
A terasz lejtést adó réteg leendő vastagsága ráhatással van a választható anyagokra és technológiára.
Máig érvényes alap szabály a választott anyagok és technológiát illetően:
3,5cm-es vastagság határ

3,5cm vastagság alatt:
Minden további nélkül találunk olyan anyagot, amit 3,5cm vastagság alatt alkalmazhatunk.
3,5cm vastagságig kötött módon kell elkészíteni az új lejtést adó réteget. Ez azt jelenti, hogy az új terasz lejtést adó réteg és a régi terasz beton között fix, kötött kapcsolat van. A két réteg között olyan kapcsolatot kell biztosítani ami megfelelően erős, de ugyanakkor rugalmas tapadást biztosít. Speciálisan ehhez kifejlesztett polimer bázisú latex és zsugorodás kompenzált cement keveréke megfelelő erre a célra. Erre a tapadó hídra a kiválasztott anyag bedolgozási technológiák betartásával, és a vastagsághoz igazított anyagválasztással elkészíthetjük az új réteget, ami már megfelelő lejtést fog biztosítani.
3,5cm vastagság felett:
Az előbbi módszer ilyen vastagság felett már nem alkalmazható, azaz a lejtést adó réteget külön, elválasztott rétegként kell kezelni. Ilyen vastagságban már nem tudunk tartósan fix kapcsolatot létrehozni a két réteg között. Előbb, vagy utóbb elválik a két réteg egymástól, ami attól káros, hogy nem egyenletes az elválás, lesz ahol még fix kapcsolat marad, és lesz ahol elválik az új réteg. Így ezen a határon jelentős feszültség keletkezik a betonban ami, bizonyosan szabálytalan vonalban megrepeszti, ez pedig káros hatással van a burkolat tartósságára is!

Mivel még nincs olyan anyag ami ne válna el ilyen vastagságban készítve, ezért készítéskor direkt el is kell választani a két réteget egymástól. (úsztatott kapcsolat) Fólia terítése épp megfelelő erre a célra.

Mi van, ha egyszerre, 3,5cm vastagság alatt és felett is kell készíteni terasz lejtést adó réteget?

Példa: Többször találkozom olyan terasz betonnal, ami vízszintbe van elkészítve. 4m széles teraszbeton külső felére kell nullára kifutnia a lejtésnek. 1,5%-kal számolva a belső felületre 6cm vastagságú új rétegre van szükség!

Ez esetben a 3,5cm vastagság határt átlépjük!

Óriási dilemma!

ha túlságosan vastag lejtés réteget készítünk (3,5cm felett) ragasztott, kötött beton technológiával, akkor az egyre vastagabb rétegben keletkező szabálytalan repedések veszélyeztetik a burkoló lapok épségét,
ha túlságosan vékony a lejtés réteg készítése (3,5cm alatt) és úsztatott beton technológiát alkalmazunk, akkor a vékonyodó réteg fog szabálytalanul elrepedni, ami szintén a burkolat épségét fenyegeti!
Ilyen esetben az alkalmazható technológia megköveteli a kétféle technológia együttes alkalmazását oly módon, hogy
dilatációval külön kell választani őket, vagyis ahol a vastagság eléri a határértéket ott dilatálni kell. a 3,5cm vastagság alatti részt kötötten, míg a 3,5cm feletti részt pedig úsztatottan kell kialakítani!
Ilyen esetben a burkolaton is meg kell jelennie ennek a váltásnak mégpedig pontosan a dilatáció felett!


Az ilyen bonyodalmakból is leszűrhető, hogy érdemes inkább a kőműves munka során kialakítani a terasz beton felületének lejtését legalább 1,5%-os mértékben!

A terasz beton lejtése fontos, mert a burkolat tartósságát befolyásolja!







A burkoló oldalakon található írások Bimbó J. Ferenc szellemi tulajdonát képezik. A burkoló oldalak teljes tartama szerzői jogvédelem alatt áll, a tartalmak elektronikus vagy nyomtatott formában való után közlése, felhasználása kizárólagos engedélyhez kötöttek! 2000-2015 © copyright: burkoló / webdesign: burkoló / seo: burkoló
Burkoló, burkolás kivitelezés az alábbi helyszíneken:

Budapest, I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. kerület. Buda, Pest, Budapesten
Megyék: Pest megye, és környéke
Városok: Agárd, Alsónémedi, Biatorbágy, Budajenő, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Bugyi, Csömör, Délegyháza, Diósd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Ecser, Ercsi, Etyek, Érd, Gárdony, Gyál, Gyömrő, Gyúró, Halásztelek, Kápolnásnyék, Kerepes, Kistarcsa, Maglód, Martonvásár, Nagytarcsa, Páty, Pázmánd, Perbál, Pettend, Pécel, Pilisvörösvár, Pilisszentlászló, Pusztazámor, Ráckeresztúr, Solymár, Sóskút, Sukoró, Százhalombatta, Szigetszentmiklós, Taksony, Tárnok, Telki, Tordas, Tök, Tököl, Törökbálint, Üröm, Velence, Zsámbék