Beázás fürdőszoba falán:


 



Ha egy sorrendet kéne felállítani, hogy melyek a fürdőszoba leginkább kritikus pontjai a beázás terén, akkor első helyen a zuhanytálca állna, utána jönne a kád környezete, és ezeket követné legvégül a mosdó és annak a környezete.



Azért a zuhany került az első helyre, mert a legnagyobb vízterhelés ezt éri, és ez leginkább a víz elvezetésre szolgáló tálcában jön létre. Az előre gyártott, boltban kapható zuhanytálcák általában valamilyen vízhatlan műanyagból készülnek, így mindössze csak két pontja marad vízbehatolás szempontjából:

Az egyik ilyen kritikus pont a zuhanytálca és a falak csatlakozási pontjai, míg a másik a lefolyó csatlakozása.
Nagyon oda kell figyelni a tömítettségre a lefolyó csatlakozásánál, de szokott még egyéb probléma is felmerülni.
Sokszor előfordul, hogy a lefolyó és a csatornanyílást flexibilis csővel kapcsolják össze. Viszont ez a flexibilis cső sokszor eldugul azért, mert szűkebb és bordás a keresztmetszete. Ezeket még ráadásul elég vékony fallal gyártják, ezért mikor egy spirállal próbálják majd elhárítani a dugulást, az könnyen átszakadhat. Így annak ellenére, hogy viszonylag könnyű vele dolgozni, hiszen egyszerű vele a rákötést megvalósítani, mégis ha lehetőség van rá, akkor kerülni kell a flexibilis csövek használatát.

A fürdőszoba falakba a zuhanyzótálca és a falak csatlakozási pontjain át tud legkönnyebben bejutni egy bizonyos vízmennyiség.

A gyárakban előre legyártott zuhanyzótálcákat két féle módon lehet beépíteni.
Vagy az oldalfal burkolás alá kerül beépítésre, vagy utólagosan, miután végeztek a burkolás munkával. Ha az utóbbi, utólagos helyretételt nézzük, akkor a fürdőszoba falától olyan távolságra is kerülhet a zuhanytálca, hogy egy akkora rés keletkezik, melyet már nem lehet vízbehatolás ellen védeni. Ez a hiba leggyakrabban akkor szokott felmerülni, ha a zuhanyzót határoló falak nem alkotnak derékszöget. Ha viszont a burkolás alá kerül a zuhanyzótálca, akkor ez a probléma meg fog szűnni. Szilikon fugával kell vízzáróvá tenni a tálca és a csempe találkozását, de bizonyos időközönként nem árt felülvizsgálni az épségét, hiszen egy egész pici rés is elég ahhoz, hogy a fürdőszoba falakba juthasson a víz!
Mindenképp ki kell alakítani a vízhatlan szilikon fugát a zuhanyzó falainak a találkozásánál is, valamint a csaptelepek takarórózsái alatti rést is szilikon fugával kellene minden esetben feltölteni. Sajnálatos módon ezt gyakran „elfelejtik” megcsinálni a vizes kollégák, pedig a víz itt is képes beszivárogni a fürdőszoba falba. Viszont ha ezekre kellőképpen odafigyelnek, a víz nem lesz képes káros mennyiségben a zuhanyzóból a falba jutni. Még ha a víz át is tud a fugákon szivárogni, de nincs repedés rajtuk, akkor nem fog tudni annyi víz bejutni, hogy az ne tudjon később visszapárologni is. Régen se okozott gondot a beázás, még ha nem is volt vízszigetelés a zuhanyzók burkolatai alatt. A beázás csak akkor lehetséges, ha repedés jön létre, és nem állítják helyre azt! Még ha jól is van kialakítva a csempézés alatt a vízszigetelés, de repedés keletkezik, akkor is sokszor fordul elő, hogy a repedésen átjutó víz máshol bukkan fel. Ez azért lehetséges, mert az egybefüggő vízszigetelés elvezeti azt a vizet, ami bejut a burkolat alá. Ebből az következik, hogy ha a beázást meg akarják akadályozni, akkor mindenféle képen a legfontosabb védelmi vonalat kívülről kell megcsinálni, még pedig úgy, hogy a kívülről érkező víz bejutását gátló vízzárás sérülésmentes legyen.

Nagyobb mennyiségű víz is bejuthat a burkoló lapok alá, mégpedig vagy az épített zuhanytálcánál a tálcában kialakított csempézés fugáin keresztül, vagy a lefolyó és a csempézés találkozásánál. Azért, hogy ezt megakadályozhassuk, mindig, és minden esetben az épített zuhanytálcát vízzárónak kell csinálni, még a burkolat alatt is. Abból kifolyólag, hogy itt akár egy jóval magasabb vízterhelés is érheti majd az épített zuhanytálcát, ezért itt nem lehet majd alkalmazni biztonságosan a kenhető fóliát! A gyártók javasolnak egy erősebb kétkomponensű vízszigetelést!

A fürdő kádat, akár csak zuhanytálcát, két féle módon lehet megoldani: vagy utólag, vagy a burkolat alá beépítve. Ha utólag van a helyére tolva a kád, akkor a fal és a kád pereme közti résen fog tudni bejutni a víz, és igen nagy kelletlenségeket fog okozni azzal, hogy olyan helyre is el fog jutni, ahova nem lenne neki szabad. Éppen ezért itt a rés tömítettségének folyamatos kifogástalan állapota a legfontosabb előírás. A burkolat alá épített, vagyis a beépített kád gyenge pontjai (akár csak a tálcás zuhanyzóknál), a kádperem és a fal találkozásánál van. A beépített kád pereme nincs jól rögzítve, ezért folyamatosan mozog, így az a szilikon, ami a vízzárást biztosítaná, nagyon hamar tönkre fog menni és át is fogja ereszteni a vizet.
Szeretném ennél a pontnál kihangsúlyozni: ezt a problémát nem a burkolat alatti szigeteléssel lehet megoldani, hanem az első védelmi vonallal: a falcsatlakozás vízzárását kell állandóan biztosítani. Ez azért van így, mivel az a víz, ami be tud jut, elvezetődve fog megjelenni a burkoló lapok alatti vízszigetelésen túl is. A védelmet azzal kell kezdeni, hogy a beépített kád még a legminimálisabban se mozoghat. A kád peremeket tökéletesen, vagy is inkább 100%-osan rögzíteni kell a beépítésekor. Ebben az esetben pedig a résekbe juttatott szilikon nem fog tudni károsodni a mozgások hatására. Az a kád, amelyik jól van beépítve, igen csak hosszabb idejű tömítettséget produkál majd, ahhoz képest, mint amelyik mozog. Ha tömítetlenség még is felmerülne, akkor azt rögtön javítani kell, tehát itt is ajánlatos a folyamatos ellenőrzés.

Természetesen a beépített kád és az épített mosdót övező burkoló lapok alatti vízszigetelés megléte (vagyis a második védelmi vonal) is fontos abból a szempontból, hogy a beázás ellen minél hatékonyabban lehessen védekezni!
 










A burkoló oldalakon található írások Bimbó J. Ferenc szellemi tulajdonát képezik. A burkoló oldalak teljes tartama szerzői jogvédelem alatt áll, a tartalmak elektronikus vagy nyomtatott formában való után közlése, felhasználása kizárólagos engedélyhez kötöttek!   2000-2015 copyright:  burkoló / webdesign: burkoló / seo: burkoló
Burkoló, burkolás kivitelezés az alábbi helyszíneken:

Budapest, I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. kerület. Buda, Pest, Budapesten
Megyék: Pest megye, és környéke
Városok: Agárd, Alsónémedi, Biatorbágy, Budajenő, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Bugyi, Csömör, Délegyháza, Diósd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Ecser, Ercsi, Etyek, Érd, Gárdony, Gyál, Gyömrő, Gyúró, Halásztelek, Kápolnásnyék, Kerepes, Kistarcsa, Maglód, Martonvásár, Nagytarcsa, Páty, Pázmánd, Perbál, Pettend, Pécel, Pilisvörösvár, Pilisszentlászló, Pusztazámor,  Ráckeresztúr, Solymár, Sóskút, Sukoró,  Százhalombatta, Szigetszentmiklós, Taksony, Tárnok, Telki, Tordas, Tök, Tököl, Törökbálint, Üröm, Velence, Zsámbék