☰ 
Burkolás munkák megkezdése előtt, a tartós burkoló munka elérése érdekében gondos előkészítésre van szükség.
szerző: Burkoló Boy (B.J.F.)
Burkoló munka során rendszerint előfordul, hogy a fal(aljzat) egyenesnek, és simának látszik.
Mégis, ha egy két méteres élvonalzóval leellenőrizzük, akkor rögtön szembetűnnek a problémák, az egyenetlenségek. Ez pedig annak az eredménye, hogy a kőműves munka nem megfelelő!
Burkolás aljzat kiegyenlítés
Hazánkban elterjedt elvárási szint beton aljzat, vakolat készítésekor az egy méteren mért felület egyenetlenségeknek 2mm alatt kell lenniük.
Viszont a burkolat alatt lévő ragasztó vastagság 10mm- es fogazású lehúzóval terítve, éppen hogy meghaladja a 2 mm-t.
Vagyis a közhiedelelemmel ellentétben, amit a kőművesek terjesztenek munkájuk átadása után, miszerint a burkoló majd nagyobb fogassal megoldja, nem áll rendelkezésünkre elegendő vastagság a burkoló lapok kiigazítására, amennyiben nincs sík felület, amire ragaszthatunk.
Olyan felszínen, ami nem egyenletes, képtelenség szép és precíz burkoló munkát végezni, még úgy se, ha a burkoló lapokat külön-külön emeljük is ki. Akár hogy is nézzük, ahhoz, hogy a végeredmény tökéletes legyen, az egyik legfontosabb burkolás munkafolyamat a felület kiegyenlítése kell hogy legyen!
Rendkívül jó önterülő felületkiegyenlítő anyagok állnak a rendelkezésre.
Ezek az önterülő anyagok hígfolyós állapotból is kikeményedve megfelelően kemény, azaz stabil, ugyanakkor teljesen sík felületet adnak.
A folyadékok könnyedén képesek úgy kitölteni, aljzatkiegyenlítés esetében pedig úgy feltölteni a teret, hogy a felületük tökéletesen sík.
Azonban ezzel az önterülő anyaggal helyesen kell bánni hogy az eredmény megfelelő is legyen!
Csak kevesen alkalmazzák jól az ilyen anyagokat.
Meg fog lepődni!
Nem szabad, hogy megtévessze a simának tűnő felület.
Meglepően sokszor találkozom olyan már kiegyenlített felülettel, amit még a kőműves végzett, hogy ha rárakom a felületre ellenőrzés céljából a kétméteres élvonalzómat, szörnyülködve látni, még olyan is volt amikor az ujjam is átfért az ellenőrző léc alatt.
A helytelen kiegyenlítési módszert ellenőrizve Ön is meggyőződhet erről!
A vödrönkénti öntögetés módszere rendkívül elterjedt és sokszor hasztalan felület kiegyenlítési módszer!
A vödörből kiöntött anyag ugyan elterül, de a következő öntés hozzádolgozásával már bajban vannak, ráadásul szintező bólyák alkalmazása nélkül a mélyedések feltöltődnek, de a magaslatokra is kerül az önkiegyenlítőből, ezért az egyenetlenségek nem változnak, csupán egy plusz felesleges réteg került a beton felületére.
Nem a vak világba beszélek mikor ezeket írom!
Bosszantó hogy ilyen remek anyaggal annyian rosszul bánnak.
Sajnos a plusz burkoló munka, az újabb kiegyenlítés elkerülhető lenne, ha a kiegyenlítést végző személyek tisztában lennének az önterülő anyag bedolgozásának mikéntjével!
Önterülő anyagok helyes bedolgozásához az "egy felület egy öntés" elvét kell alkalmazni.
A teljes felületen egyszerre folyós állagú aljzatkiegyenlítő tökéletes sík és egyben vízszintet vesz fel.
Nagyobb felület kiegyenlítésénél okoz ez problémát, mert az önterülő anyagok igen gyorsan elvesztik hígfolyós állagukat, és a vödrönkénti öntögetéssel, mire megkeverik a másik adagot, addigra a kiöntött anyag jelentős szilárduláson megy keresztül. Ráadásul, hogy tetézzék a bajt még simítóval bele is piszkálnak a kiöntött felületbe. Így keletkeznek az újabb egyenetlenségek!
Sokat segít az öntéses aljzatkiegyenlítés technológiának, ha az felület amire öntik, a nedvszívó képességét az öntés előtt jelentősen lecsökkentik. Vagyis aljzatkiegyenlítés előtt felülettelítő alapozásra van szükség. Az alulról támadó "szivacs hatás", amely a kelleténél gyorsabban elszívja a nedvességet, így elkerülhető!
Megfelelően "híg" anyagot kell keverni (gyártó előirás szerinti), így a folyós felszín hosszan a rendelkezésre áll terülésre.
Az is sokat segít, ha tudjuk melyik pont magasságáig kell önteni az anyagot. Vaktában csak sík placcokat öntögethetünk, de ezzel az anyaggal egybefüggően sík felületet kell kialakítani. Csak szintező bólyák alkalmazásával tudható és tartható be az a szint, amelyik a teljes sík felület eléréséhez szükséges.
Igazából nagyüzemi módszer elérése lenne szükség a kisüzemi kialakításoknál is:
"Egy felület egy öntés" elvét követni, az egyöntetű terítést kiszellőztetéssel, szöges cipő, tüskés henger, csak így lesz tökéletesen sík az önterülő anyaggal a felület!
Igényes fürdőszoba felújítás, belsőépítészet, burkolás!
A gletteléses módszernél a felület kiegyenlítését úgy lehet a leginkább megvalósítani, ha a kiegyenlítő habarcsot két ellentétes irányban húzzuk le minimum két méter hosszú lehúzó léccel.
Ez a felület kiegyenlítésnek kevésbé ismert formája a lehúzó léccel való "glettelés" az egyenetlenül elkészített betonon levő magaslatokat köti össze.
Mivel legalább két méteres lehúzó segítségével készül a kiegyenlítő anyag terítése, ezért tökéletes sík alakítható ki ezzel a módszerrel.
Két egymásra merőleges irányból elvégezve a kiegyenlítést megkapjuk a kívánt eredményt. Az első irány lehúzása és persze ennek megszáradása után, össze kell csiszolni a teljes felületet, majd kezelni kell mélyalapozóval. A csiszolásra azért van szükség, hogy minél kevesebb anyaggal lehessen elérni a kívánt síkfelületet. A rétegenkénti alapozó használatára meg azért van szükség, mert ezzel a módszerrel készített réteg igen vékony és a felülete a gyors száradásnak köszönhetően elgyengül. A mélyalapozó belülről "pótolja" ezt a veszteséget.
Ez az aljzat kiegyenlítő módszer használható egészen egy cm -es hibák javítására is. (Ennél nagyobb hibák kiegyenlítésére a ragasztóban ébredő zsugorodási feszültség miatt, már nem alkalmas.)
Macerásabb így készíteni a sík felületet, de aki már kipróbálta mindkét módszert és figyelemmel van az ügyfele pénztárcájára is, az tudja a választ.
Precíz fürdőszoba felújítás, belsőépítészet átalakítás, vízszerelés, igényes burkolás!